3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról | |||||||||||
3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő testületének 2/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról.
Kántorjánosi Község Önkormányzatának Képviselő testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §, 32.§ (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62.§, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás, a 4.§ tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 19.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi szociális kerekasztal véleményét kikérve a következőket rendeli el:
1.§.Képviselő testület önkormányzati hatáskörben a) pénzbeli ellátások körében aa) rendszeres szociális segélyt ab) lakásfenntartási támogatást ac) átmeneti segélyt, ad) kamatmentes kölcsönt af) temetési segélytb) természetbeni ellátások körében ba) köztemetést bb) közgyógyellátástc) személyes gondoskodást nyújtó ellátás körében ca) szociális étkeztetést biztosít.
2.§ A települési önkormányzat képviselő- testülete hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében a kérelem benyújtására, az ellátás megállapítására, kifizetésére, folyósítására és ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek az irányadóak az e rendeletben foglalt eltérésekkel.
3.§ (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelem a körjegyzőségen nyújtható be.(2) A jövedelmi viszonyok igazolásához elfogadható dokumentumok:a) munkáltatói igazolás,b) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátás igazoló szelvénye,c) bankszámlára utalt rendszeres jövedelem esetén bankszámla kivonat,d) munkaügyi kirendeltség által folyósított ellátást megállapító határozat,e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóbevallással lezárt időszakról az adóbevallás vállalkozó által hitelesített másolata,f) az a)-e) pontok alapján nem igazolható jövedelem esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.(3) A pénzbeli ellátás bankszámlára történő utalással, vagy a körjegyzőség házipénztárából készpénzben kerül kifizetésre.(4) A temetési segély, a nem havi rendszerességgel adott átmeneti segély folyósítására a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kerül sor.(5) Az ellátás megállapítására vonatkozó hatáskör átruházása a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megtérítésének engedélyezésére nem terjed ki.
4.§ A képviselő testület a polgármesterre átruházza) a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét,b) átmeneti szociális segély megállapítására vonatkozó hatáskörét,c) 100 000 Ft összegig kamatmentes kölcsön megállapítására vonatkozó hatáskörét,d) Temetési segély megállapítására vonatkozó hatáskörét.
2. Pénzbeli és természetbeni ellátások
5.§ (1) A bérpótló juttatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a bérpótló juttatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: bérpótló juttatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.(2) A bérpótló juttatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie.
6.§A bérpótló támogatásra jogosult személy udvarát, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 30 cm-t,b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 20%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 30 cm-t,c) nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet /120 literes kuka/ kétszeres űrtartalmánál több – felhalmozott – háztartási hulladék az udvaron sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban,d) a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé-,e) a tüzelőnek való rendezett formába felhalmozva, és nem szétszórtan található,f) a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, s a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld, és növények sem akadályozzák,g) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre,h) a művelésre alkalmas - nem parkosított földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek.
7.§ A helyszíni ellenőrzés elvégzésére a helyi önkormányzati képviselő, a cigány önkormányzat képviselője, a szociális ellátások területén eljáró köztisztviselő jogosult.
8.§ (1) Az, az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) munkaképességét legalább 40%-ban elvesztette, illetőleg legalább 30%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ezen egészségi állapotáról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy jogelődje által kiállított, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást, vagy szakvéleményt csatol, vagyb) várandós anya, ha a méhmagzat legalább 91. napos, és erről csatolja a szülész szakorvos által, a magzat fogantatásának vélt időpontjáról kiadott igazolását rendszeres szociális segélyre jogosult.”
9.§(1) Az egészségkárosodottnak nem minősülő személy,a) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát az együttműködésre kijelölt „Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmények Vaja” Kántorjánosi, Arany J u 22 telephelyen működő Családsegítő szolgálatnál,b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,d) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül igazolja a körjegyzőségen, hogy az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vette magát.(2) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez igazodva kiterjedhet:a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, továbbá a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre.(3) Az együttműködési kötelezettség megszűnésének minősül, ha az együttműködő személy:a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás szabályait megszegi,b) a számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, vagy a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban nem vesz résztc) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben nem vesz részt.(4) Az együttműködő személy az akadályoztatást megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja az együttműködésre kijelölt szervnél, ha az együttműködési kötelezettségét önhibáján kívül szegte meg. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv 15 napon belül jelzi a körjegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.
10.§(1) Önálló ellátásként nyújtott helyi lakfenntartási támogatás annak a személynek állapítható meg,a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,b) aki a (2)-(3) bekezdésben meghatározott lakásban lakik, ésc) akinek a szociális ellátásokról szóló törvényben a normatív támogatásra vonatkozó rendelkezések alapján számított havi lakásfenntartási költsége eléri a háztartás havi lakásfenntartási költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.(2) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításához a településen elismert lakásnagyság mértéke komorfokozatra tekintet nélkül:a) egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 40 m²,b) két-, három vagy négyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 60 m², c) négynél több személyes háztartás esetén legfeljebb 80 m².(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a lakás valamennyi helyiségét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azokban huzamosan vagy ideiglenesen emberi tartózkodás történik-e.(4) A helyi lakásfenntartási támogatás egy évre kerül megállapításra, összege havi 2 500 Ft.(5) A fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a fűtési szezonra egy összegben is kifizethető.(6) A támogatást az önkormányzat közvetlenül a lakbérre, közműdíjra vagy pénzintézeti kölcsönre jogosult szervhez is utalhatja. A fűtési támogatás nyújtható természetben is, a kérelmező által megjelölt fa kiszállíttatásával.(7) A lakásfenntartási támogatásnak a (6) bekezdésben foglaltak szerinti folyósítását a támogatást megállapító határozat tartalmazza.(8) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem minden év január 1-től március 31-ig és szeptember 1-től december 31-ig folyamatosan nyújtható be.
11.§(1) Átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, aki a szociális ellátásokról szóló törvény alapján arra jogosult, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.(2) Átmeneti segély időszakosan vagy alkalmanként adható, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.(3) Határozott idejű segély időtartama legfeljebb 6 havi folyamatos segélyezést jelenthet.(4) Átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanazon jogosultnak hatszor adható. Többször nyújtott segélyek összege évente nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át.(5) Átmeneti segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában is meg lehet állapítani.
12.§(1) Kamatmentes kölcsön egy naptári éven belül ugyanazon jogosultnak egyszer adható.(2) Kamatmentes kölcsön nyújtható a) társadalombiztosítási ellátás megállapítás iránt benyújtott kérelem esetén a kérelem benyújtása és az ellátás folyósítása közötti időszakra, vagyb) lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő közüzemi díjhátralék kiegyenlítésére, vagyc) saját tulajdonú ingatlan állagmegóvásához, ha az életvédelmi célokat szolgáló beavatkozás költségeit önerőből fedezni nem tudja, vagy d) közeli hozzátartozó eltemettetéséhez, amennyiben a kérelmező az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben, vagy bérpótló juttatásban részesül,feltéve, hogy az önkormányzattól egyéb rendszeres ellátásban részesül.(3) A kamatmentes kölcsönt visszafizetés határidejét úgy kell meghatározni, hogy a kölcsön visszafizetésére a nyújtás évében sor kerüljön.(4) A kölcsön iránti kérelmet házasságban, vagy élettársi viszonyban élő személyek esetén együttesen kell igényelniük és nyilatkozniuk kell a kölcsön felhasználására és megfizetésére vonatkozóan.(5) A kölcsön folyósításáról megállapodást kell kötni, melynek tartalmaznia kell, hogy amennyiben az adós vagy egyetemleges adóstársak bármely havi törlesztő részlet befizetését elmulasztják, a hátralévő teljes kölcsönösszeg egy összegben válik esedékessé és a mindenkori hatályos polgári törvénykönyv rendelkezései alapján behajtható.(6) Nem részesíthető újabb kölcsön annak a személynek, aki a részére korábban nyújtott kölcsön teljes összegét nem törlesztette, vagy a kölcsön behajtására polgári peres eljárás keretében került sor.
13.§(1) Temetési segély nyújtható annak a személynek, aki a szociális ellátásokról szóló törvény alapján arra jogosult, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 % - át.(2) A kérelem a haláleset bekövetkezését követő 60 napon belül nyújtható be.(3) A temetési segély összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével.
14.§(1) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesítheti, haa) az elhunytnak nincs ingatlanvagyona vagy az ingatlan vagyon értéke a köztemetés költségeit nem fedezi, ésb) a köztemetés költségeinek megtérítése az eltemettetésre köteles személy és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
15.§(1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek esetében a rendszeres gyógyító eljárás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül elő esetén 200 %-át.(2) Különös méltánylás alapján, jövedelmi viszonyokat figyelmen kívül hagyva, ágyban fekvő, ágyhoz kötött, tartósan gondozásra, valamint gyógyászati segédeszköz rendszeres igénybevételére szoruló személy részére közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg, ha a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
3. Szociális szolgáltatások
16.§(1) Az önkormányzat szociális étkeztetést biztosít azon személynek, akia) 62. életévét betöltötte,b) vagy rokkantsági nyugdíjas, vagyc) baleseti rokkantsági nyugdíjas, vagyd) hajléktalan, vagye) egészségi állapota, fogyatékossága pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt a napi legalább egyszeri meleg étkezést önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani és ezt háziorvos, vagy szakorvos által kiállított igazolással bizonyítja.(2) Az étkeztetést igény szerint napi egyszeri meleg ebéd, vagy háromszori étkezés biztosítását jelenti.(3) Az igényelt ellátást az önkormányzat a kérelmező lakására szállítatja, vagy az önkormányzati ebédlőben igénylő helyben elfogyaszthatja.(4) A szociális ellátásban részesülő személyek ellátási jogosultságának felülvizsgálatára az intézményi térítési díj összegének változásakor, de évente legalább egyszer kerül sor. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az igénybevevő a szociális étkezésre nem jogosult, az ellátás megszüntetésére a felülvizsgálat lezárulását követő 15. napon belül kerül sor. (5) A házi segítségnyújtásról a Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmények Vaja Társulása gondoskodik.(6) A családsegítő feladatok ellátásról Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmények Vaja Társulása gondoskodik.
4. Térítési díj
17.§ (1) Az önkormányzat által nyújtott szociális étkeztetés bruttó intézményi térítési díját a rendelet 1. melléklete szerinti összegben állapítja meg.(2) A térítési díjat a képviselő testület az ellátott jövedelmi viszonyaira tekintettel mérsékelheti vagy elengedheti. (3) A térítési díj számításának módját a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
5. Záró rendelkezések
18.§ (1) Ez a rendelet 2011. február 16. napján lép hatályba, s rendelkezéseit a folyamatban lévő – még jogerősen el nem bírált – ügyekben, valamint e rendelet hatályba lépését követően elvégzendő felülvizsgálatok során is alkalmazni kell.(2) Hatályát veszti: 1. 14/2008. (VI.30.) önkormányzati rendelet2. 15/2009. (XII.28.) önkormányzati rendelet.Kántorjánosi, 2011. február 16.
Pavelcsák István sk. Nádas Sándorné sk.polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetésére 2011. február 16.-án sor került.
| |||||||||||
|