26/2004. /2005.I.3./ Vagyontárgyak értékesítése
26/2004. /2005.I.3./ Vagyontárgyak értékesítése
26/2004. /2005.I.3./ Vagyontárgyak értékesítése
KÁNTORJÁNOSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATI
KÉPVISELŐ TESTÜLET
26/2004/2005.I.3./
r e n d e l e t e
Az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól
Kántorjánosi
Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2)
bekezdésében kapott felhatalmazással élve, figyelemmel az
államháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben,
valamint az Önkormányzat vagyonáról szóló, 25/2004 (2005. I.3.) Ör.
rendeletben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben
foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja.
Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2)
bekezdésében kapott felhatalmazással élve, figyelemmel az
államháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben,
valamint az Önkormányzat vagyonáról szóló, 25/2004 (2005. I.3.) Ör.
rendeletben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben
foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
A rendelet hatálya
1. §.
(1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon versenyeztetés útján történő elidegenítésére, megterhelésére,
használatba vagy bérbeadására és más módon történő
hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon
vagyonkezelésbe adását is.
Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása, továbbá
vagyonkezelésbe adása e rendeletben meghatározott
kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmával történik.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, bérbeadására
vagy más módon történő hasznosítására,
b) közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá
tartozó közbeszerzésre,
c) üzletrész-, részvény- és ingatlancserékre,
d) olyan esetekre, amikor a tulajdonosi jogok gyakorlója
önkormányzati vagyonkezelő szervet bíz meg a vagyon
kezelésével, hasznosításában való közreműködésével,
e) ha az önkormányzat, illetve a jogelődje a külső
természetes vagy jogi személy(ek) részére opciót
biztosított,
f) a likvid pénzeszközök lekötésére, befektetésére,
g) ingó vagyon értékesítésére 500 000 forint értékhatárig,
- 2 -
h) ingó vagyon selejtezésére, ha az más jogszabályokban
foglalt eljárás alapján történik.
(3) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, más módon
történő hasznosításával, illetve kezelésbe adásával történő
megbízásnak minősül minden olyan szerződés, amelyek
folytán külső természetes vagy jogi személyek közvetlenül a
Kántorjánosi Községi önkormányzattal, vagy az
önkormányzati vagyonkezelő szervekkel kerülnek
jogviszonyba és amely szerződések az önkormányzati
vagyon értékesítésében, hasznosításában vagy
vagyonkezelésbe adásában való közreműködésre irányulnak.
II. Fejezet
Alapelvek
Az esélyegyenlőség elve
2. §.
A
kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi
ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az
ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során
alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat
tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők
megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott
pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi
ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az
ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során
alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat
tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők
megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott
pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
A nyilvánosság elve
3. §.
(1) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban
résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A
nyilvánosság e rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor
is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű
(meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.
- 3 -
(2) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga
van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi
információhoz hozzájutni. Ennek keretében a pályázó
számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot,
amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy
a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
A verseny tisztaságának elve
4. §.
(1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű
(meghívásos) pályázat kiírás esetén azt követően, hogy a
hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a
meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani,
az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet
köteles betartani, továbbá biztosítania kell a pályázat
kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat
tisztaságát.
(2) A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati
eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.
III. fejezet
Általános rendelkezések
5. §.
(1) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános és zártkörű
pályázati eljárás, ajánlatkérés, egyszerűsített pályázati eljárás,
továbbá ingatlan- és ingó vagyon tekintetében árverés útján.
(2) A pályázati eljárás lebonyolítható nyilvános vagy zárkörű
(meghívásos) pályázat alapján.
(3) Az ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor – a
rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a
kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt),
hanem – azonos feltételek biztosításával – kér ajánlatot.
- 4 -
(4) Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének,
hasznosításának, nyilvános, a pályázók közvetlen
részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése,
mely során a vételár – a rendelet eltérő rendelkezése
hiányában – a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával
kialakult legmagasabb ajánlati ár.
6. §.
(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, illetve a kiíró
döntésének megfelelően árverés írható ki az önkormányzati
vagyontárgy elidegenítésére, használatba adása, bérbeadása,
vagy más módon történő hasznosítása esetén, ha annak
értéke:
a) ingó vagyon esetén meghaladja az 500 E Ft-ot,
b) ingatlanvagyon esetén meghaladja a 2 M Ft-ot.
(2) Versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati
vagyontárgy elidegenítése, használatba és bérbeadása, vagy
más módon történő hasznosítása:
a) ha annak értéke nem éri el
– ingó vagyon esetén az 500 E Ft-ot,
– ingatlanvagyon esetén a 2 M Ft-ot,
– portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén az 500 M Ft-ot;
b) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatban egyéb
jogosultság illeti meg, különösen: elővásárlási jog, vételi
jog, használat joga;
c) egyéb, a képviselő-testület által rendeletben meghatározott indok alapján.
(3) Ajánlatkérés akkor rendelhető el, ha a vagyontárgy értéke
nem haladja meg:
a) ingatlanvagyon esetén a 15 M Ft-ot,
b) ingó vagyon esetén a 15 M Ft-ot,
c) portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén az 1,5 Mrd Ft-ot, de meghaladja az 500 M Ft-ot
és a zárkörű pályázat feltételei fennállnak.
(4) Egyszerűsített pályázati eljárás útján történhet az
önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba-,
bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása:
a) ha annak értéke meghaladja
– ingó vagyon esetén a 15 M Ft-ot,
– ingatlanvagyon esetén a 15 M Ft-ot,
- 5 -
– portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén a 1,5 Mrd Ft-ot, de nem haladja meg a 2 Mrd Ft-
ot.
b) az önkormányzatnak érdeke fűződik az ilyen jellegű
értékesítéshez;
c) egyéb, a képviselő-testület által rendeletben meghatározott
indok alapján.
(5) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba-,
bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása pályázati
eljárás útján történik, ha annak értéke:
a) ingó vagyon esetén meghaladja a 30 M Ft-ot,
b) ingatlanvagyon esetén meghaladja a 30 M Ft-ot,
d) portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén meghaladja a 2 Mrd Ft-ot.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott értékhatár szerinti
ingatlan- és ingó vagyontárgy esetében árverés is kiírható a
tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, illetve a kiíró döntése
alapján.
7.§.
A
tulajdonosi jogokat gyakorló szerv azokban a vitás esetekben dönthet az
e rendelet szabályai szerinti másik versenyeztetési forma
alkalmazásáról, ha ezzel a kialakult vitás helyzet valamennyi résztvevő
számára megnyugtató módon megoldható.
tulajdonosi jogokat gyakorló szerv azokban a vitás esetekben dönthet az
e rendelet szabályai szerinti másik versenyeztetési forma
alkalmazásáról, ha ezzel a kialakult vitás helyzet valamennyi résztvevő
számára megnyugtató módon megoldható.
IV. Fejezet
A versenyeztetés egyes formái
A pályázati eljárás
8. §.
(1) A pályázati eljárás főszabályként nyilvános. Nyilvános
pályázat helyett csak a 13. §‑ban előírt, valamely feltétel
fennállása esetén írható ki zártkörű pályázat.
(2) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával
kell rendelkezni. Külön rendelkezni kell arról, hogy a
pályázat egy-, vagy többfordulós, valamint arról, hogy
- 6 -
alternatív ajánlat tehető-e. E kérdésekre a részletes pályázati
kiírásban is ki kell térni.
(3) Nyilvános pályázat során is – speciális feltételek
meghatározásával – szűkíthető a pályázók köre, ha az
szakmai érdekből vagy versenyszempontból indokolt:
(4)
|
26/2004. /2005.I.3./ Vagyontárgyak értékesítéseKÁNTORJÁNOSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATI
KÉPVISELŐ TESTÜLET
26/2004/2005.I.3./
r e n d e l e t e
Az önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól
Kántorjánosi
Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, figyelemmel az államháztartás működési rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az Önkormányzat vagyonáról szóló, 25/2004 (2005. I.3.) Ör. rendeletben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet
A rendelet hatálya
1. §.
(1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon versenyeztetés útján történő elidegenítésére, megterhelésére,
használatba vagy bérbeadására és más módon történő
hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon
vagyonkezelésbe adását is.
Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása, továbbá
vagyonkezelésbe adása e rendeletben meghatározott
kivételekkel versenyeztetési eljárás alkalmával történik.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, bérbeadására
vagy más módon történő hasznosítására,
b) közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá
tartozó közbeszerzésre,
c) üzletrész-, részvény- és ingatlancserékre,
d) olyan esetekre, amikor a tulajdonosi jogok gyakorlója
önkormányzati vagyonkezelő szervet bíz meg a vagyon
kezelésével, hasznosításában való közreműködésével,
e) ha az önkormányzat, illetve a jogelődje a külső
természetes vagy jogi személy(ek) részére opciót
biztosított,
f) a likvid pénzeszközök lekötésére, befektetésére,
g) ingó vagyon értékesítésére 500 000 forint értékhatárig,
- 2 -
h) ingó vagyon selejtezésére, ha az más jogszabályokban
foglalt eljárás alapján történik.
(3) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, más módon
történő hasznosításával, illetve kezelésbe adásával történő
megbízásnak minősül minden olyan szerződés, amelyek
folytán külső természetes vagy jogi személyek közvetlenül a
Kántorjánosi Községi önkormányzattal, vagy az
önkormányzati vagyonkezelő szervekkel kerülnek
jogviszonyba és amely szerződések az önkormányzati
vagyon értékesítésében, hasznosításában vagy
vagyonkezelésbe adásában való közreműködésre irányulnak.
II. Fejezet
Alapelvek
Az esélyegyenlőség elve
2. §.
A
kiíró (ajánlatkérő) pályázati felhívásban (ajánlatkérésben) valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. A nyilvánosság elve
3. §.
(1) A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázati eljárásban
résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani. A
nyilvánosság e rendelet szerinti követelményét a kiíró akkor
is köteles biztosítani, ha a versenyeztetés zártkörű
(meghívásos) pályázat, vagy ajánlatkérés útján történik.
- 3 -
(2) A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga
van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi
információhoz hozzájutni. Ennek keretében a pályázó
számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot,
amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy
a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
A verseny tisztaságának elve
4. §.
(1) A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű
(meghívásos) pályázat kiírás esetén azt követően, hogy a
hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a
meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani,
az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet
köteles betartani, továbbá biztosítania kell a pályázat
kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat
tisztaságát.
(2) A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati
eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.
III. fejezet
Általános rendelkezések
5. §.
(1) A versenyeztetés megvalósulhat nyilvános és zártkörű
pályázati eljárás, ajánlatkérés, egyszerűsített pályázati eljárás,
továbbá ingatlan- és ingó vagyon tekintetében árverés útján.
(2) A pályázati eljárás lebonyolítható nyilvános vagy zárkörű
(meghívásos) pályázat alapján.
(3) Az ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor – a
rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a
kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt),
hanem – azonos feltételek biztosításával – kér ajánlatot.
- 4 -
(4) Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének,
hasznosításának, nyilvános, a pályázók közvetlen
részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése,
mely során a vételár – a rendelet eltérő rendelkezése
hiányában – a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával
kialakult legmagasabb ajánlati ár.
6. §.
(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, illetve a kiíró
döntésének megfelelően árverés írható ki az önkormányzati
vagyontárgy elidegenítésére, használatba adása, bérbeadása,
vagy más módon történő hasznosítása esetén, ha annak
értéke:
a) ingó vagyon esetén meghaladja az 500 E Ft-ot,
b) ingatlanvagyon esetén meghaladja a 2 M Ft-ot.
(2) Versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati
vagyontárgy elidegenítése, használatba és bérbeadása, vagy
más módon történő hasznosítása:
a) ha annak értéke nem éri el
– ingó vagyon esetén az 500 E Ft-ot,
– ingatlanvagyon esetén a 2 M Ft-ot,
– portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén az 500 M Ft-ot;
b) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatban egyéb
jogosultság illeti meg, különösen: elővásárlási jog, vételi
jog, használat joga;
c) egyéb, a képviselő-testület által rendeletben meghatározott indok alapján.
(3) Ajánlatkérés akkor rendelhető el, ha a vagyontárgy értéke
nem haladja meg:
a) ingatlanvagyon esetén a 15 M Ft-ot,
b) ingó vagyon esetén a 15 M Ft-ot,
c) portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén az 1,5 Mrd Ft-ot, de meghaladja az 500 M Ft-ot
és a zárkörű pályázat feltételei fennállnak.
(4) Egyszerűsített pályázati eljárás útján történhet az
önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba-,
bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása:
a) ha annak értéke meghaladja
– ingó vagyon esetén a 15 M Ft-ot,
– ingatlanvagyon esetén a 15 M Ft-ot,
- 5 -
– portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén a 1,5 Mrd Ft-ot, de nem haladja meg a 2 Mrd Ft-
ot.
b) az önkormányzatnak érdeke fűződik az ilyen jellegű
értékesítéshez;
c) egyéb, a képviselő-testület által rendeletben meghatározott
indok alapján.
(5) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba-,
bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása pályázati
eljárás útján történik, ha annak értéke:
a) ingó vagyon esetén meghaladja a 30 M Ft-ot,
b) ingatlanvagyon esetén meghaladja a 30 M Ft-ot,
d) portfolió és vagyonkezelésbe adandó készpénzvagyon
esetén meghaladja a 2 Mrd Ft-ot.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott értékhatár szerinti
ingatlan- és ingó vagyontárgy esetében árverés is kiírható a
tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, illetve a kiíró döntése
alapján.
7.§.
A
tulajdonosi jogokat gyakorló szerv azokban a vitás esetekben dönthet az e rendelet szabályai szerinti másik versenyeztetési forma alkalmazásáról, ha ezzel a kialakult vitás helyzet valamennyi résztvevő számára megnyugtató módon megoldható. IV. Fejezet
A versenyeztetés egyes formái
A pályázati eljárás
8. §.
(1) A pályázati eljárás főszabályként nyilvános. Nyilvános
pályázat helyett csak a 13. §‑ban előírt, valamely feltétel
fennállása esetén írható ki zártkörű pályázat.
(2) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával
kell rendelkezni. Külön rendelkezni kell arról, hogy a
pályázat egy-, vagy többfordulós, valamint arról, hogy
- 6 -
alternatív ajánlat tehető-e. E kérdésekre a részletes pályázati
kiírásban is ki kell térni.
(3) Nyilvános pályázat során is – speciális feltételek
meghatározásával – szűkíthető a pályázók köre, ha az
szakmai érdekből vagy versenyszempontból indokolt:
(4) |
| 2011 - Minden jog fenntartva www.kantorjanosi.hu | honlapkészítés - XLS.HU |