19/2004. /2005.I.3./ Gyermekvédelmi ellátások
19/2004. /2005.I.3./ Gyermekvédelmi ellátások
19/2004. /2005.I.3./ Gyermekvédelmi ellátások
KÁNTORJÁNOSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATI
KÉPVISELŐ TESTÜLET
19/2004./2005.I.3./
r e n d e l e t e
az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól
A Kántorjánosi Községi. Önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. §, 19. §, 21. §, 29. §, 31. § és 131. §-ának felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Rész
A rendelet célja
1. §
E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében, az előzőekben meghatározott jogszabályokkal összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátás igénybevételének rendjét, a fizetendő térítési díjak mértékét.
A rendelet hatálya
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Kántorjánosi .Önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is.
(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásában (Gyvt. 5. §)
a.) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,
b.) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
c.) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,
d.) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
e.) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
f.) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésére az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,
g.) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározottak,
h.) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem,
i.) vagyon: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében:
az a hasznosítható ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszönötszörösét, vagy
b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelyek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
A rendeletben fel nem sorolt értelmező rendelkezések tekintetében a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
II. Rész
A gyermekek védelmének - e rendelet szerinti - rendszere
4. §
E rendelet alkalmazásában:
a.) pénzbeli ellátáson:
a.) a rendszeres gyermekvédelmi támogatást
b.) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
b.) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti
alapellátásokon:
a.) gyermekjóléti szolgáltatást
b.) gyermekek napközbeni ellátását
c.) gyermekek átmeneti gondozását
kell érteni.
III. Rész
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Pénzbeli ellátások
5. §
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
(1)Kántorjánosi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata alapján az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása iránti kérelmek alapján induló eljárásokban a jövedelemnyilatkozatokban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány lefolytatása alapján a helyi önkormányzat a kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.
(3) Amennyiben az önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt eljárása nem vezetett eredményre, akkor a vagyon tényleges forgalmi értékének megállapítása érdekében:
a.) megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalt;
b.) jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz értékét a jármű, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
(4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni (Gyvt. 19. (4) bekezdés)
a.) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c.) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d.) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e.) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,
f.) az a.)-e.) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(6) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évenként felül kell vizsgálni.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
6. §
(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal kűzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen:
a.) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy
hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül;
b.) ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el a gyermek családban történő visszakerülésének elősegítése érdekében;
c) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig;
d.) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt.
(2) A rendkívüli támogatás iránti kérelmek elbírálása során elsősorban az a.) és d.) pontokban meghatározott életkörülményeket kell figyelembe venni.
(3) A rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (a családban bekövetkezett haláleset, baleset, a család lakásában bekövetkezett elemi kár, a gyermek súlyos betegsége) a képviselő-testület a jövedelem vizsgálatától eltekinthet.
(4) Az egy naptári évben igénybe vehető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegénél, de nem lehet több alkalmanként 10.000.- Ft-nál.
(5) A tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló gyermek után a tárgyév júniusában járó egyszeri támogatás a (3) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe.
Természetben nyújtott pénzbeli ellátások
7. §
(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes vagy részösszege természetbeni formában is megállapítható:
a.) a védelembe vett gyermek esetében a védelembe vétel időtartamára;
b.) ha a gyermek napközbeni ellátásáért, vagy a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásért, illetve egyéb ellátásért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított,
c.) ha a szülő, illetve törvényes képviselő életviteléből arra lehet következtetni, hogy a támogatás összegének felhasználására a céltól eltérően kerülne sor.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is megállapítható természetbeni formában, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.
IV. Rész
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Gyermekjóléti szolgáltatás
8. §
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében (Gyvt. 39. § (2) bekezdés)
a.) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése,
b.) a családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c.) a szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
d.) szabadidős programok szervezése,
e.) a hivatalos ügyek intézésének segítése
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a.) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek és szervezeteik részvételének a megelőző tevékenységben való elősegítése, a kapcsolattartás és együttműködés formáinak megszervezése,
b.) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása az azok megszüntetésére irányuló javaslatok kidolgozása,
c.) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
a.) családgondozás a családban mutatkozó működési zavarok ellensúlyozására, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különös tekintettel a házasság felbontásával összefüggésben felmerülő gyermek-elhelyezési, kapcsolattartási feszültségekre,
b.) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
c.) javaslat készítése a gyermek családi környezetéből történő kiemelésére és a leendő gondozási helyének kijelölésére, továbbá a szülő és gyermek közötti lehetőség szerinti kapcsolattartás elősegítése és a feltételek megszűnte esetén a gyermek családba való visszahelyezésének kezdeményezése.
9. §
(1) A Képviselő-testület a 8. §-ban meghatározott feladatait önálló családgondozóval
biztositja. .
(2) A családgondozó a tevékenységi körében a 8. §-ban meghatározott feladatain túl:
a.) folyamatosan figyelemmel kíséri a község területén élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
b.) meghallgatja a gyermekek panaszát és azok orvoslása érdekében megteszi, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
c.) elkészíti a védelembe vett gyermekgondozási- nevelési tervét,
d.) szervezi a helyettes szülői hálózatot,
e.) segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
f.) ez irányú megkeresés esetében vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
g.) felkérésre környezettanulmányt készít, végül pedig,
h.) kezdeményezi a képviselő-testületnél az új ellátások bevezetését,
i.) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
j.) részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,
k.) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
|
19/2004. /2005.I.3./ Gyermekvédelmi ellátásokKÁNTORJÁNOSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATI
KÉPVISELŐ TESTÜLET19/2004./2005.I.3./
r e n d e l e t e
az egyes gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól
A Kántorjánosi Községi. Önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. §, 19. §, 21. §, 29. §, 31. § és 131. §-ának felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Rész
A rendelet célja
1. §
E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében, az előzőekben meghatározott jogszabályokkal összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátás igénybevételének rendjét, a fizetendő térítési díjak mértékét.
A rendelet hatálya2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Kántorjánosi .Önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is.
(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Értelmező rendelkezések3. §
E rendelet alkalmazásában (Gyvt. 5. §)
a.) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,
b.) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
c.) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,
d.) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbefogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
e.) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
f.) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésére az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,
g.) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározottak,
h.) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem,
i.) vagyon: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében:
az a hasznosítható ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszönötszörösét, vagy
b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja és amelyek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
A rendeletben fel nem sorolt értelmező rendelkezések tekintetében a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
II. Rész
A gyermekek védelmének - e rendelet szerinti - rendszere4. §
E rendelet alkalmazásában:
a.) pénzbeli ellátáson:
a.) a rendszeres gyermekvédelmi támogatást
b.) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
b.) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti
alapellátásokon:
a.) gyermekjóléti szolgáltatást
b.) gyermekek napközbeni ellátását
c.) gyermekek átmeneti gondozását
kell érteni.
III. Rész
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Pénzbeli ellátások
5. §
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás(1)Kántorjánosi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata alapján az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása iránti kérelmek alapján induló eljárásokban a jövedelemnyilatkozatokban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. Ha a környezettanulmány lefolytatása alapján a helyi önkormányzat a kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.
(3) Amennyiben az önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt eljárása nem vezetett eredményre, akkor a vagyon tényleges forgalmi értékének megállapítása érdekében:
a.) megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalt;
b.) jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz értékét a jármű, munkaeszköz forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.
(4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni (Gyvt. 19. (4) bekezdés)
a.) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b.) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c.) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d.) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e.) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,
f.) az a.)-e.) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(6) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évenként felül kell vizsgálni.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás6. §
(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal kűzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen:
a.) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy
hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül;
b.) ha a gyermek átmeneti gondozását helyettes szülő látja el a gyermek családban történő visszakerülésének elősegítése érdekében;
c) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig;
d.) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt.
(2) A rendkívüli támogatás iránti kérelmek elbírálása során elsősorban az a.) és d.) pontokban meghatározott életkörülményeket kell figyelembe venni.
(3) A rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (a családban bekövetkezett haláleset, baleset, a család lakásában bekövetkezett elemi kár, a gyermek súlyos betegsége) a képviselő-testület a jövedelem vizsgálatától eltekinthet.
(4) Az egy naptári évben igénybe vehető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegénél, de nem lehet több alkalmanként 10.000.- Ft-nál.
(5) A tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló gyermek után a tárgyév júniusában járó egyszeri támogatás a (3) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe.
Természetben nyújtott pénzbeli ellátások7. §
(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes vagy részösszege természetbeni formában is megállapítható:
a.) a védelembe vett gyermek esetében a védelembe vétel időtartamára;
b.) ha a gyermek napközbeni ellátásáért, vagy a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásért, illetve egyéb ellátásért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított,
c.) ha a szülő, illetve törvényes képviselő életviteléből arra lehet következtetni, hogy a támogatás összegének felhasználására a céltól eltérően kerülne sor.
(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is megállapítható természetbeni formában, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.
IV. Rész
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Gyermekjóléti szolgáltatás
8. §
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében (Gyvt. 39. § (2) bekezdés)
a.) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése,
b.) a családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c.) a szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
d.) szabadidős programok szervezése,
e.) a hivatalos ügyek intézésének segítése
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a.) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek és szervezeteik részvételének a megelőző tevékenységben való elősegítése, a kapcsolattartás és együttműködés formáinak megszervezése,
b.) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása az azok megszüntetésére irányuló javaslatok kidolgozása,
c.) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
a.) családgondozás a családban mutatkozó működési zavarok ellensúlyozására, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különös tekintettel a házasság felbontásával összefüggésben felmerülő gyermek-elhelyezési, kapcsolattartási feszültségekre,
b.) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
c.) javaslat készítése a gyermek családi környezetéből történő kiemelésére és a leendő gondozási helyének kijelölésére, továbbá a szülő és gyermek közötti lehetőség szerinti kapcsolattartás elősegítése és a feltételek megszűnte esetén a gyermek családba való visszahelyezésének kezdeményezése.
9. §
(1) A Képviselő-testület a 8. §-ban meghatározott feladatait önálló családgondozóval
biztositja. .
(2) A családgondozó a tevékenységi körében a 8. §-ban meghatározott feladatain túl:
a.) folyamatosan figyelemmel kíséri a község területén élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
b.) meghallgatja a gyermekek panaszát és azok orvoslása érdekében megteszi, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,
c.) elkészíti a védelembe vett gyermekgondozási- nevelési tervét,
d.) szervezi a helyettes szülői hálózatot,
e.) segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
f.) ez irányú megkeresés esetében vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
g.) felkérésre környezettanulmányt készít, végül pedig,
h.) kezdeményezi a képviselő-testületnél az új ellátások bevezetését,
i.) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
j.) részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,
k.) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. |
| 2011 - Minden jog fenntartva www.kantorjanosi.hu | honlapkészítés - XLS.HU |